21 Mar

Kétoldalú kapcsolataink és a külgazdasági tevékenységünk alakulása

Időszak

Import

Export

Áruforgalom (export+import)

Külkereskedelmi többlet

2014

29,7

86,0

115,7

56,2

2015

37,1

103,1

140,2

66,0

2016

37,9

98,4

136,3

60,5

2017

44,7

109,4

154,0

64,7

Változás 2017/2016

+17,8%

+11,2%

+13,0%

+7,0%

átlagos változás/ év

+16,7%

+9,1%

+11,0%

+5,0%

 

Forrás: KSH (az adatok millió USD-ben értendők)

Tunézia 2017-ben Magyarország 59. legfontosabb külkereskedelmi partnere volt. Részaránya a teljes magyar külkereskedelemben 0,07%. Exportunkban 0,10%-os súllyal az 55., ami változatlan helyezés 2016-hoz képest, míg az importunkban 0,04%-os részaránnyal az 54. helyet foglalta el, ami 4 hellyel jobb, mint 2016-ban.

Afrikában Tunézia a 4. legfontosabb partnerünk Egyiptom, Dél-Afrika és Marokkó után, a földrésszel folytatott teljes külkereskedelmünk 12,8%-ával (15,5 %-al az import és 11,9%-al az export tekintetében). Ugyanez Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) összehasonlításban a 6. legfontosabb helyre sorolja Tunéziát Izrael, Egyiptom, Marokkó, Arab Emírségek és Szaud-Arábia után a térséggel folytatott teljes külkereskedelem 7,3%-ával (6,4 %-al az import és 7,7%-al az export tekintetében).

Legfontosabb export termékeink a gépek és szállítóeszközök (a teljes kivitelünk 75,0%-a) és azon belül is kiemelten a villamos gépek, készülékek és műszerek (a teljes kivitelünk 66,3%-a), valamint különböző feldolgozott termékek; vegyi áruk, papír-, karton-, textil- és szövettermékek (a teljes kivitelünk 23,8%-a). Behozatalunkban első helyen a villamos gépek, készülékek és műszerek állnak (a teljes behozatalunk 69,3%-a), de nem elhanyagolható a híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek behozatala (15,2%) sem.

2016. évi stagnálást követően, 2017-ben dinamikus növekedést mutatott mind a Tunéziából származó importunk, mind a Tunéziába irányuló exportunk, amivel a 2015. évi kiemelten magas értékeket meghaladva, történelmi maximumot ért el mind a Tunéziából származó behozatalunk, mind a Tunéziába irányuló kivitelünk.

Az összforgalom 13,0%-os növekedéssel meghaladta a 150 millió dollárt. Az export pedig 11,2%-os növekedéssel átlépte a 100 millió dolláros értékhatárt. 18,1%-os növekedést mutat a teljes kivitelünk 23,8%-át kitevő feldolgozott termékek exportja, és azon belül is kiemelten a szerves vegyi termékek (126,5%-os növekedés), a fa és parafatermékek (82,5%-os növekedés), valamint a textilfonal, szövet és textilipari gyártmányok (65,8%-os növekedés) exportja. Csökkent ugyanakkor a papír és karton termékek, valamint néhány vegyi árufajta kivitele, melyek összértéke a teljes kivitel mintegy 2,3%-át adja.

72,5 millió dollárral 13,3 %-os növekedést mutat a teljes kivitelünk 66,3%-át kitevő villamos gépek, készülékek és műszerek exportja. 36,2%-al csökkent ugyanakkor az irodagépek és 13,3%-al az általános rendeltetésű ipari gépek és berendezések kivitele, amit bőségesen kompenzál a több mint háromszorosára növekedett (236%-os növekedés) speciális szakipari gépek kivitele és több mint ötszörösére növekedett (460,8%-os növekedés) közúti járművek kivitele. Ez utóbbi kétséget kizáróan a Suzuki tunéziai értékesítésének megjelenését tükrözi és a teljes exportnak immár 4,1%-át adja. Évről évre növekszik az élelmiszerkivitelünk is, de a 2017. évi 648 ezer dollárral ez még így sem éri el a teljes export 1%-át. 

 Az import 17,8%-os növekedést követően 44,6 millió dollárt tett ki 2017-ben, ami javarészt a híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek 6,8 millió dollárt elérő (teljes behozatal 15,2%-a), 51,2%-os növekedésének és a 31 millió dollár értékű (teljes behozatal 69,3%-a), 18,0%-os növekedést realizáló villamos gépek, készülékek és műszerek behozatalának eredménye. Növekedett ezen kívül a ruházati termékek és élelmiszerek behozatala is, melyek a teljes behozatalnak 1,5 illetve 1,6%-át adják. A kereskedelmi többletünk 64,7 millió dollár volt, ami 7,0%-al több, mint 2016-ban.